Történelmünk

Szentlászló történelme.

Szentlászló község Baranya megye északnyugati részén, a Dél-Zselicben fekszik.

A település már az Árpád-korban is lakott volt. Írott forrásokban először 1237-1240 között említik meg a pannonhalmi bencés apátság birtokaként. Az 1300-as években csere útján magántulajdonba került a község. Nagyobb birtokosai között találjuk a Széchenyi, a Festetics és a Bolza családokat. A török pusztítás után horvátok települtek a faluba. Az 1720. évi összeírás alapján magyar-horvát vegyes lakosság élt itt. 1767-ben 122 fő lakta. 1774-ben Festetics Lajos az itt élő horvátokat Toponárra költöztette, és helyükre németeket telepített be. 1784-1792 között újabb német telepesek érkeztek ide, valószínűleg a rajnai frank és bajor vidékről. Templomát 1803-1811 között építették fel klasszicista stílusban. Iskolája 1839-től van a településnek. Az 1932-es adatok szerint 1020-an laktak a faluban, ebből 185 fő magyar, 835 fő német anyanyelvű volt. Az 1941-es népszámláláskor már 1112 fő a lélekszám. A második világháború után közel 200 német származású lakost telepítettek ki, és helyükre a felvidéki Naszvadról magyarokat költöztettek. A jugoszláviai Nasice vidékéről is idemenekült néhány magyar család.


Szent László király élete: https://mek.oszk.hu/11200/11210/11210.htm#3

Szent László király részletes életrajza letölthető pdf formátumban.


Szent László király (1077-1095)

Szent László 1040 körül született Lengyelországban. I. Béla király (1060-63) és Richeza lengyel hercegnő fia, I. Géza király öccse. Életének első éveit lengyel földön töltötte, ahonnan 1048 táján érkezett Magyarországra családjával.

Részt vett unokatestvére, a gyermek Salamon megkoronázásán, melyhez atyja és bátyja mellett ő is beleegyezését adta. Az 1060-as években apja, majd bátyja oldalán aktívan részt vett a politikai küzdelmekben. Apja halála miatt és a Salamont támogató IV. Henrik támadása nyomán testvéreivel lengyel földre menekült (1063). Hamarosan II. Boleszláv seregével együtt harcolt Salamon ellen, majd a megegyezést követően Géza herceg mellett részt vett az ország kormányzásában (1064-től). A király és a herceg viszályában testvérét támogatta a trónra jutásban. László kiváló hadvezéri képességei segítették a herceget győzelemre Salamon felett a mogyoródi csatában (1074). I. Géza uralma alatt Nyitránál és Pozsonynál harcolt Salamon ellen. Bátyja halála után (1077) királlyá választották.

IV. Henrik pártfogását élvező Salamonnal szemben a pápát és Sváb Rudolf német ellenkirályt támogatta, akinek Adelhaid nevű leányával házasságot is kötött. E frigyből született Piroska (Eiréné), aki bizánci császárné lett. (Előző feleségétől született leánya Jaroszláv orosz herceg hitvese.) 

Részben fegyverrel, részben tárgyalással elérte, hogy övé lett az egész ország feletti törvényes uralom (1081). Salamon pedig lemondása fejében királyi eltartást kapott. Az ellene rövidesen összeesküvést szövő Salamont bebörtönöztette (1082). 1083-ban szentté avattatta az államalapító István királyt, fiát, Imre herceget, Gellért püspököt és a két zobori remetét, Andrást és Benedeket. Az ünnepségekhez kapcsolódóan bocsátotta szabadon Salamont, aki távozott az országból. 1091-ben elfoglalta Horvátországot. Amikor ezt II. Orbán pápa sérelmezte, László átpártolt Orbán ellenfeléhez, IV. Henrik császárhoz. Egyházszervező politikája is jelentős. Szlavóniában Zágráb székhellyel püspökséget alapított, a bihari püspökség székhelyét áthelyezte Váradra. Nevéhez fűződik a somogyvári és a szentjobbi apátságok megalapítása is. Uralma alatt helyreállt az ország belső rendje. Ezt szolgálták a László neve alatt fennmaradt rendkívül szigorú törvények is, amelyek csak kései, 15-16. sz.-i másolatokból ismertek. László sikeres hadvezér volt, kiűzte az országból a Salamon érdekében betörő besenyőket, a zsákmányoló kunokat. Hadjáratot vezetett az orosz, a lengyel és a cseh uralkodók ellen. 1095. július 29-én halt meg. Először a somogyvári apátságban, majd a nagyváradi székesegyházban temették el. Sírjánál csodák, gyógyulások történtek, s ezért a Szentszék vizsgálata után 1192-ben szentté avatták. Csontjait díszes ereklyetartókba foglalták. Fejereklyetartóját a győri székesegyházban őrzik. (Ez ihlette meg Márkus Péter szentendrei szobrászművészt, aki bronzból elkészítette Szent László köztéri szobrát, amelyet 1996-ban avattak fel falunkban.)

Magyar nagylexikon XI. kötet, 816-817.o. alapján.

Képek

Szentlászló, Baranya megye, Magyarország
Az oldalt a Webnode működteti Sütik
Készítsd el weboldaladat ingyen! Ez a weboldal a Webnode segítségével készült. Készítsd el a sajátodat ingyenesen még ma! Kezdd el